A Levente II. típusú repülőgép
Általános leírás
A Levente II. magasszárnyú, farokfutós elrendezésű, kétüléses motoros repülőgép, mely oktatásra és műrepülésre használható. A most megépülő példány műrepülésre alkalmas lesz, de oktatásra nem fogjuk igénybe venni. A repülőgép egy személlyel, a hátsó ülésből korlátlanul műrepülhető; két személlyel a megengedett manőverek: bukfenc, vezetett orsó, függőleges csúsztatás szárnyirányban, dugóhúzó.
Törzs
A géptörzs CrMo acélcsövekből összeállított rácsszerkezet, melynek elülső része alumíniumlemezekkel burkolt, csapos fedélzárral megerősített. A törzs többi részét fenyőfa alaktartó, áramvonalazó szerkezetre feszített vászon borítja. A vászonborítás a törzs alsó oldalán végig valamint a farokrész oldalán szakítózárral van ellátva, mely lehetővé teszi a törzs belsejének ellenőrzését.
Szárny
A teljesen fa szerkezetű szárny elliptikus alaprajzú, enyhén hátra nyilazott és acél profilcsövekből álló támaszokkal van a törzshöz rögzítve. Szárnyközéprész nincs, a két szárnyfél menetes csapokkal csatlakozik egymáshoz. A szárnyak kétfőtartósak, a főtartók szekrényes szerkezetűek, anyaguk fenyőfa és kőris. A mellső és hátsó főtartók közötti részt félhéj szerkezetet képező réteges lemez borítja, csakúgy mint a belépőélt, mely torziós orrszerkezetet hoz létre. A hátsó főtartó mögötti szárnyrész vászon borítású. A szárny alakját rácsos fabordák formálják. A szárnyakat V-dúcok és N-dúcok tartják a törzs felett, a V-dúcokat további kis N-dúcok merevítik a kihajlás ellen. A szárnytámasz-szerkezeten kívül a törzs és a szárny között merevítő profilhuzal van kifeszítve az oldalirányú erők felvételére. Az aerodinamikailag kiegyensúlyozott és flatter-súllyal ellátott csűrőkormánylap szintén elliptikus formájú, dobozos szerkezetű főtartóból és bordákból áll, borítása falemez illetve vászon.
Futómű
A futómű hagyományos, farokfutós kialakítású. A levegőrugózású, olajcsillapításos főfutóművekhez egy-egy differenciáltan fékezhető kerék biztosítja a repülőgép földön történő irányíthatóságát; a fékek a hátsó ülésből a pedálokra szerelt lábemeltyűvel működtethetők. A mellső főfutóműveket egy gumiköteles rugózású acél farokcsúszó egészíti ki.
Légcsavar
A motor forgó mozgását egy merev, kétlapátos bükkfából készült légcsavar alakítja vonóerővé. Az eredeti légcsavart az Aero-Ever Kft. gyártotta.
Irányfelületek
A Levente II. hagyományos elrendezésű farokfelületekkel épült. A függőleges és a vízszintes vezérsík, valamint a kormánylapok acél rácsszerkezetét vászon borítás fedi. A magassági kormány aerodinamikailag és statikailag kiegyensúlyozott. A kormány nyomásának kiegyenlítésére mindkét magassági kormányfélen az ülésekből szabályozható trimm-lap, az oldalkormányon pedig merev trimm-lemez található.
Kormányszervek
A magassági és csűrőkormány mindkét ülésből hagyományosan kettős kormányként üzemelő botkormánnyal, az oldalkormány lábpedálokkal működtethető. A csűrőkormány tolórudas vezérlésű, melynek vezérlőrúdja a V-dúc hátsó szárába rejtve mozog. Az oldalkormány esetében az első és hátsó pedálok ikermozgása tolórudak segítségével valósul meg, a kormánylap mozgatása pedig sodronyköteles. A magassági kormány működtetése vegyesen, tolórudas és sodronyköteles vezérlés kombinálásával történik.
Jellemző adatok
| Fesztávolság: | 9,45 m |
| Teljes hossz: | 6,80 m |
| Magasság: | 2,46 m |
| Hordfelület: | 13,40 m² |
| Üressúly: | 460 kg |
| Maximális repülősúly: | 735 kg |
| Csúcssebesség: | 180 km/h |
| Utazósebesség: | 150 km/h |
| Átesési sebesség: | 75 km/h |
| Zuhanósebesség: | 384 km/h |
| Tüzelőanyag-tartály: | 90 l |
| Fogyasztás (utazó): | 21 l/óra |
| Hatótávolság: | 650 km |
| Emelkedés földközelben: | 5 m/sec |
| Emelkedés 1000 m-re: | 3,16 perc |
A Levente II. motorja: Hirth HM 504 A2
A repülőgép erőforrása egy léghűtéses, négyhengeres, lógó, soros elrendezésű Hirth 504 A2 típusú szikragyújtásos belsőégésű motor, mely a géptörzs acélszerkezetéhez rácsos motorággyal csatlakozik. A motor csúcsteljesítménye 2550 fordulat/perc fordulatszámnál 105 LE.
A német Hirth 504-es repülőgépmotort a ’30-as évek végén fejlesztették ki. 1939-ben a magyar katonai vezetés a Hirth 504-es motort választotta a légierő magyar tervezésű I. fokú iskolagépeihez, és az állam megvásárolta a motor licencét, majd a gyártási jogot a MÁVAG-ra engedményezte. 1940-1944-ig 326 db MÁVAG-Hirth HM 504 A2 típusú motor készült Magyarországon.
| Hengerszám: | 4 |
| Furat: | 105 mm |
| Löket: | 115 mm |
| Hengerűrtartalom: | 3984 cm³ |
| Teljesítmény | 105 LE |
| Kompresszióviszony: | 6,2:1 |
| Fogyasztás (Pmax): | 26,5 l/h |
| Tüzelőanyag: | 80 oktán |
| Hossz: | 945 mm |
| Szélesség: | 520 mm |
| Magasság: | 780 mm |
| Tömeg: | 122 kg |
A Levente II. műszerei
Levéltári források szerint a Levente II-t erdetileg Marx és Mérei gyártmányú műszerekkel szerelték fel. A Levente II. építése során arra törekszünk, hogy az új gép az eredetivel minden részletében azonos legyen, ezért kísérletet tettünk az eredeti Marx és Mérei műszerek beszerzésére. Azonban a MM műszerekből néhány darab maradt csak fenn különleges gyűjteményekben, így az összes szükséges műszer, főként adott műszerekből két egyforma példány beszerzése lehetetlen. Mivel a MM műszerek nagyon hasonlítottak a kor német műszereire illetve egy részük kifejezetten licencgyártás volt, úgy döntöttünk, hogy a gépet könnyebben elérhető, eredeti német műszerekkel szereljük fel.
Eredetileg a Hirth HM 504 A2 motor működése csak fordulatszámmérővel és tüzelőanyagnyomás-mérővel ellenőrizhető, olajnyomás mérésére a konstrukcióból adódóan nincs lehetőség. Annak érdekében, hogy a motorüzemről – főként a berepülés idejére – valamivel több információt nyerjünk, az eredeti műszerezettséget egy hengerfejhőmérővel kiegészítettük.
Mivel a műszerek eredeti elrendezéséről nincs biztos információnk, a korszerű műszerelrendezést alkalmazzuk.
