A titkos légierő

Az I. világháborút lezáró trianoni döntés megtiltotta Magyarország számára a légierő fenntartását és a katonai repülőgépgyártást. A békediktátum ratifikálásának napján a szerződés záradékaként 1922 végéig tartó repülési tilalom lépett életbe, és ezzel egyidejűleg megkezdődött a repülőgépek, motorok, repülőanyagok felkutatása és megsemmisítése: az Antant ellenőrző bizottságai jelenlétében összetörték, felfűrészelték csaknem a teljes gépállományt.

A trianoni pusztítás után a hazai repülőszakma elhivatottjai azonnal megkezdték a magyar repülés újjáélesztését. Polgári vonalon főként a Rotter Lajos kezdeményezésével 1921-ben alapított Műegyetemi Sportrepülő Egyesület (MSrE) keretein belül, a katonai repülést tekintve pedig Kenese Waldemár alezredes vezetésével az 1924-ben létrehozott Repülőgép Vezető Iskolában (REGVI), melynek célja az volt, hogy az Antant tiltása ellenére polgári repülési tevékenység mögé rejtve újraszervezzék és működtessék a valójában katonai alakulatokban és függelmi rend alapján működő ún. titkos légierőt.

Az ország több pontján felállított REGVI-k irányítója és maga a titkos légierő polgári fedőszerve a Magyar Királyi Légügyi Hivatal (LÜH) volt.

A ’20-as, ’30-as években míg a műegyetemi sportrepülők saját maguknak terveztek és építettek iskolázásra alkalmas gépeket, típusonként egynéhány példányt (pl. BL-5, BL-6, Haris, Gerle-sorozat, M.24), addig a titkos légierő pilótáinak képzését jellemzően külföldről vásárolt vagy külföldi licenc alapján Magyarországon gyártott típusokkal oldották meg. A kellő anyagi ráfordítás hiánya és eleve a katonai repülés rejtett jellege miatt egy adott típusból jellemzően 1-2 vagy néhány 10 db került gyártásra, rendszeresítésre a titkos légierőben. A kiképző-repülőgépek esetében a legnagyobb beruházást az 1936. után megvásárolt több mint 100 db Bücker Bü 131 Jungmann iskolagép jelentette, melyek száma (beleértve az A, B, és D típusokat) a háború végéig min. 250 példányra nőtt. Alább néhány iskola- ill. iskolázásra alkalmas gép látható az 1920-1938-ig terjedő időszakból, a teljesség igénye nélkül, csak a legfontosabb típusok bemutatására.

Típus: Oravecz II.
Tervező: Oravecz Béla
Gyártó: Neuschloss-Lichting
Üzemelés kezdete: 1923
Darabszám: 4 db

Típus: Hungária I.
Tervező: Lóczy Sándor
Gyártó: Központi REGJÜ
Üzemelés kezdete: 1927
Darabszám: kb. 60 db

Típus: BL-6
Tervező: Bánhidi-Lampich
Gyártó: MSrE
Üzemelés kezdete: 1928
Darabszám: 2 db

Típus: WM Heinkel HD 22
Tervező: Ernst Heinkel
Gyártó: Weiss Manfréd
Üzemelés kezdete: 1929
Darabszám: kb. 30 db

Típus: WM Fokker C.V-D
Tervező: Anthony Fokker
Gyártó: Weiss Manfréd
Üzemelés kezdete: 1929
Darabszám: kb. 50 db

Típus: WM-10 Ölyv
Tervező: Halász Andor
Gyártó: Weiss Manfréd
Üzemelés kezdete: 1930
Darabszám: kb. 10 db

Típus: Gerle 13
Tervező: Bánhidi Antal
Gyártó: MSrE
Üzemelés kezdete: 1932
Darabszám: (Nr. 11-20) 10 db

Típus: Bücker Bü131 Jungmann
Tervező: Carl Bücker
Gyártó: Bücker Flugzeugbau
Üzemelés kezdete: 1936
Darabszám: min. 250 db

Nyílt fegyverkezés

1938-ban az egyre feszültebb európai politikai helyzetben már egyértelművé vált, hogy a kisantant országai nem tudják megakadályozni Magyarország fegyverkezését. Darányi Kálmán miniszterelnök 1938 tavaszán bejelentette a győri program néven ismert egymilliárd pengős hadsereg-fejlesztési tervet. Ez év augusztusában a bledi konferencián a kisantant hivatalosan is elismerte Magyarország fegyverkezési egyenjogúságát. Az önálló Magyar Királyi Honvéd Légierő 1939. január 1-én jött létre, és ezután rendkívül megkésve, de végül nyíltan folyhatott tovább a légierő fejlesztése.

1939-ben megalakult a Horthy Miklós Nemzeti Repülő Alap (HMNRA). A HMNRA haderőn kívüli polgári szervezet volt, de azzal a céllal működött, hogy az 1939 után is katonai irányítás alatt álló REGVI-k mellett segítse a légierő pilótaszükségletének képzését. A pilóták és a kiszolgáló műszaki személyzet képzése mellett az alap széleskörű propagandával népszerűsítette a repülést és támogatást nyújtott repülőgépek, műszerek, berendezések beszerzéséhez és előállításához, valamint repülőterek létesítéséhez.

Az 1936-tól kezdve több ütemben Magyarországra érkezett Bücker Jungmann I. fokú iskolagépeket nagy részben a HMNRA és a légierő kapta, de emellett egyéb polgári kiképzőszervezetekhez is kerültek Jungmannok.  A lajstromjelek betűi alapján 1941-ben már kb. 100 db Jungmann volt használatban.